A fosszilis tüzelőanyagok gazdagabbá és hosszabb életűvé tették az embert, kisebb környezetterhelés mellett, mint a megelőző technológiák. Nem kevesebbre, hanem többre van szükség belőlük – provokál az energiapolitika „filozófusa”.
Alex Epstein a kaliforniai Ipari Fejlődésért Központ (Center for Industrial Progress) alapítója, maga alkotta szakterülete az energiapolitika etikája. Filozófiát és számítástechnikát tanult a világ egyik legjobbjának számító Duke Egyetemen, és már az iskolai lap főszerkesztőjeként is kifejezetten élvezte a provokatőr szerepét. Hogy attitűdje a diákévek óta sem változott, arról tanúskodik első könyvének címe: The Moral Case for Fossil Fuels (erkölcsi érvek a fosszilis tüzelőanyagok mellett). Amit a kritikusoktól kapott, így sem volt elég, legújabb műve már Fossil Future: Why Global Human Flourishing Requires More Oil, Coal, and Natural Gas—Not Less (fosszilis jövő – miért van szükség az emberiség virágzásához nem kevesebb, hanem még több olajra, szénre és földgázra) címmel jelent meg. Célja, hogy „kibelezze az üzemanyagok elleni háború mögötti mentális keretrendszert”. Állításai számos ponton megkérdőjelezhetők, ám remek vitaalapot jelentenek.
Epstein szerint a fosszilis tüzelőanyagok valójában nem növelik, hanem csökkentik a természeti katasztrófák társadalmi költségeit, amit azzal támaszt alá, hogy bevezetésük óta 98 százalékkal csökkent az éghajlattal bizonyíthatóan összefüggő halálesetek száma. Ez természetesen nem a klimatikus viszonyok javulásának, hanem „a technológia által gyakorolt hatalmunk növekedésének eredményeként megerősödött társadalmi ellenálló képességnek köszönhető, például a fűtésnek és a légkondicionálásnak”. Az éhínség miatti halálesetek száma gyakorlatilag megszűnt, amit szerzőnk szintén a fosszilis tüzelőanyagokkal műtrágyázott és öntözött mezőgazdaság okozta bőségnek, valamint az üzemanyagok által lehetővé tett gyors élelmiszer-szállításnak tulajdonít. Epstein hozzáteszi, hogy a légköri szén-dioxid-koncentráció emelkedése világszerte felgyorsította a növények növekedési ütemét, amit a NASA adatai is bizonyítanak. Szerzőnk tágabb időperspektívát vizsgálva állítja, hogy a megelőző korok technológiája, például a kátránygőzökkel teli fafüst kibocsátásával, sokkal szennyezőbb volt a mai megoldásainknál. Így azokon a helyeken, ahol a tüzelőanyag továbbra is a biomasszára épül, rosszabb a levegő minősége, és a helyieknek nagyobb egészségi kockázatokkal kell számolniuk.
Egyetlen materialista, jelenközpontú, Istennel szemben szkeptikus műalkotás felfedezése inspirálhatta a modern európai világkép megszületését – állítja egy amerikai irodalmár. A kérdés most az, milyen művek segíthetnek annak meghaladásában.
Nagyszabású felmérést csinált a Századvég, hogy kiderítse, mit is jelent a kulturális kereszténység, és mennyien vannak a kultúrkeresztények. Az eredmények meglepőek. Interjúnk a kötet két szerzőjével.
Nagy dobásra készül a Mol.
A globalizáció optikai csalódása, hogy a világot irányító ipari és technológiai rendszerek semlegesnek, személytelennek tűnnek. A kikötői daruk vagy a légiirányító panelek nemcsak technikai infrastruktúrák, hanem kulturális kódok is, a modernitás hatalmi struktúrái, amelyekre nem csak akkor kellene figyelnünk, amikor meghibásodnak.
Hortobágyi T. Cirill főapát szerint a klímaváltozás játszhatott szerepet abban, hogy a helyiség felmelegedett, így a bogarak számára is ideálissá vált a környezet.
„Van egy olyan rossz érzésem, mintha valaki betört volna az otthonunkba és ellopott volna valamit” – reagált az OpenAI kutatási igazgatója arra, hogy a Meta az elmúlt két hétben nyolc alkalmazottjukat csábította el. A cég most „újrakalibrálja” a fizetéseket, és kreatív módszereket keres a tehetségek megtartására.
Ha Magyar Péterrel játszotta volna el ezt mondjuk Nagy Feró, mekkora felháborodás lenne akkor nem csak a hazai, de a nemzetközi sajtóban is. És teljesen jogosan.
Koncseg Zoltánról eddig talán kevesen hallottak, de most sporttörténeti sikert ért el.
